mnsz-logo.jpg (25613 bytes)

A Magyar Nők Szövetségének konferenciája
az emberkereskedelem és a prostitúciós célú

kizsákmányolás visszaszorításáról

Budapest 2013.05.31.

CIVIL ÉLET

ig-kép-mm.jpg (219989 bytes)     Metzger Mária rovata

 



A HANGFELVÉTEL A KONFERENCIÁRÓL letölthető itt
(a tömörítetlen változat a szerkesztőségünktől kérhető e-mailben)

A Magyar Nők Szövetségének honlapja: http://nokszovetsege.hu/

.............................................................................................................................................................

Beszámoló a Női Szexmunkások elleni állami és nem-állami szereplők által megvalósított erőszakról és diszkriminációról Magyarországon

Egyesült Nemzetek nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménye (CEDAW)

Előterjesztette Január 16-án a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE) a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésével foglalkozó Bizottság 54. ülésére.
( 2013. Február 11. - Március 1.)

Összefoglalás
Magyarországon a szexmunkások nagy és heterogén közösséget alkotnak. A szexmunkások többsége nő, akik beltéri munkahelyeken dolgoznak, de elég szignifikáns részük dolgozik az utcán. Körülményeik különbözősége dacára minden szexmunkás nagymértékben szembesül a szociális kirekesztéssel és diszkriminációval. Ezen túlmenően számos női szexmunkás tapasztalja meg az állami és nem-állami szereplők által rutinszerűen megvalósított emberi jogi visszaéléseket.
Bár 1999 óta a szexmunka legális Magyarországon, a szexmunkások folyamatosan szembesülnek a rendőrség és egyéb hatóságok diszkriminációjával, illetve az egészséges és biztonságos munkához való jogaik megsértésével. A legtöbb magyar önkormányzat a törvényi kötelezettsége ellenére elmulasztotta kijelölni a szexmunkások számára a legális munkavégzés területeit, ezért bizonytalan jogszabályok alapján a szexmunkásokat rutinszerűen és önkényesen megbírságolják, letartóztatják, és őrizetbe veszik.
Mindezen túlmenően a szexmunkások rendszeres megkülönböztetett célpontjai a jogalap nélküli bírságoknak, amelyeket a rendőrségi kvóták elérése érdekében vetnek ki rájuk. Amikor ezek kifizetésére financiális nehézségeik miatt nincs lehetőségük, akkor őrizetbe veszik őket, amely tovább ronthatja egészségüket, biztonságukat, valamint családjuk gazdasági helyzetét és biztonságát. A helyzet az új szabálysértési törvény elfogadása után még súlyosabbá vállt, mert az új törvény büntetési tételei a korábbiaknál sokkal szigorúbbak.
A szexmunkások sztereotípiák mentén bemutatott, egyoldalú megjelentetése a médiában, a többségi társadalom mélységes intoleranciája, továbbá a hatóságok részéről tapasztalható diszkrimináció együtt azt eredményezik, hogy a szexmunkások Magyarország egyik legkiszolgáltatottabb női csoportját alkotják. A kirekesztő magatartás elterjedése és a rendőrségi védelem hiánya miatt a szexmunkások sokkal nagyobb eséllyel válnak erőszak áldozatává, amely egyebek mellett az emberkereskedelmet is magában foglalja. MIndezekhez adódik a hiányzó vagy elégtelen hozzáférésük az ingyenes, önkéntes és tisztességes egészségmegőrző, vagy gyógyító szolgáltatásokhoz, ami sérti a szexmunkások egészséghez való jogait.
A beszámolónk ezért azt a következtetést vonja le, hogy Magyarországon a női szexmunkások elleni diszkrimináció és erőszak jelenleg igen gyakori, szisztematikus, és intézményesült mind a szociális, mind a kulturális, mind a politikai, mind az egészségügyi, mind a gazdasági élet területén, amely ellentétes az Egyezmény (CEDAW) 5., 6., 11. valamint 12. Cikkével.

Bevezetés
A CEDAW Bizottság 54. ülésére készült országjelentés tartalmazza mindazokat az ajánlásokat, amelyeket a Bizottság a kritikusnak ítélt témákban tett Magyarország számára. 1 Mindazonáltal, a magyar kormány válasz-beszámolója nem tartalmaz semmilyen utalást sem a leginkább marginalizált női csoportról, a női szexmunkásokról. A magyar kormány nem tett semmilyen intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa a szexmunkások egyenlő jogait a diszkrimináció vagy az erőszak ellen, sem azt, hogy biztosítsa a szexmunkások jogait a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez. Ahogy jelen beszámoló is bemutatja, a kormánypolitika és az állami-szereplők sokkal nagyobb felelősséggel tartoznak a szexmunkások által elszenvedett számos emberi jogi sérelemért. Továbbá a kormány kifejezett célja, hogy “csökkentse a prostitúció, mint társadalmi jelenség elfogadását” (59. §) azt eredményezheti, hogy a szexmunkások további diszkriminációnak, erőszaknak és egyéb jogsérelmeknek lesznek kitéve.
A magyar kormány 1999. évi LXXV. törvényben legalizálta a szexmunkát, és először szabályozta azt.2 A törvény értelmében azokat a személyeket nevezzük szexmunkásoknak, akik pénzért cserébe szexuális szolgáltatást nyújtanak. Az állam abban az esetben engedélyezi a szexmunkát, amennyiben a szolgáltatást nyújtó szexmunkás teljesíti a törvényben meghatározott követelményeket. Amennyiben ezek nem teljesülnek, a szexmunkást megbírságolhatják, illetve őrizetbe vehetik. Mindazonáltal az előírt követelmények gyakran meghatározhatatlanok, tágan értelmezhetőek, és mind a rendőri szervek, mind a bíróságok által önkényesen alkalmazhatók. 1
Magyarországon a szexmunkások nagy és heterogén közösséget alkotnak. A SZEXE (Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete) becslése szerint körülbelül 15.000 aktív szexmunkás dolgozik Magyarországon, és magyarként külföldön. Körülményeik különbözősége dacára minden szexmunkás nagymértékben szembesül a szociális kirekesztéssel, és a diszkriminációval. Az állami szereplők, mint például a végrehajtó hatalom hatóságai gyakran diszkriminálják őket, visszautasítva a segítségnyújtást akkor, amikor erőszakot vagy egyéb bűnesetet tapasztalnak velük szemben. Magyarországon az utcai szexmunkások a leginkább kiszolgáltatottjai a törvényi elnyomásnak, bírságolásnak, és fogvatartásnak. Mindemellett a lakásokban dolgozó szexmunkások is szenvednek a megbélyegzéstől, a rendőri zaklatástól, a diszkriminációtól, és a közvetlen környezetük előítéleteitől.

A jelen beszámoló a Szexmunkások Érdekvédelmi Szervezetében (www.szexmunka.hu) dolgozó kollégáink közös munkája. A Szervezet célja, hogy a Magyarországon, vagy magyarként külföldön dolgozó szexmunkások érdekében, és igényeik szerint dolgozzon. A szexmunkások egyenlő esélyeinek és emberi jogainak megvalósulását kívánjuk elősegíteni, mert úgy véljük, hogy a szexmunkások is emberi lények, akiknek ugyan olyan jogaik vannak, mint minden más embernek. Programjaink összeállításakor a különféle szexmunkás csoportok eltérő igényeit tartjuk szem előtt azért, hogy védjük jogaikat, biztosítsuk számukra a hozzáférést a szociális, egészségügyi és drog ambuláns szolgáltatásokhoz, és lobbizunk a jól alkalmazható jogi környezetért.
A beszámoló megállapításaival kapcsolatos bármely észrevételével kapcsolatban kérjük írjon nekünk az info@szexmunka.hu e-mail címre.

A teljes dokumentum pdf formátumban letölthető itt.

 

 

Szerkesztette és fotók: Metzger Mária



P1050682.JPG (139288 bytes)
P1050676.JPG (158327 bytes)
P1050678.JPG (148868 bytes)
P1050680.JPG (140140 bytes)
P1050677.JPG (143525 bytes)
P1050683.JPG (140968 bytes)

korábbi cikkek >