logo-fpj.jpg

N E M Z E T K Ö Z I
H Í R M A G A Z I N

facebook.jpg (11432 bytes)  youtube.jpg (14281 bytes)          


 
MONDOCON - ÖSSZEHOZ MINKET

Buzás Enikő beszámolója a Hungexpon április 7-8-án megrendezett Tavaszi MondoCon rendezvényről

Ismételten elérkezett egy újabb összejövetel, amelyre a többi évekkel ellentétben a Fénypress Journal jóvoltából tudtam részt venni. Elindultam a budapesti Hungexpohoz, ahol már kígyózó sorokban vártak az emberek, hogy átléphessék a kapukat. A VIP sátornál találkoztam a fő szervezőkkel és Metzger Máriával a Csillagfény Alapítvány elnökével, akikkel közösen vártuk amíg megérkeznek azok a hátrányos helyzetű gyerekek akik sajnos nem engedhetik meg maguknak, hogy belépőjegyet vásároljanak. A létszámellenőrzés után kezdődhetett az igazi kaland, mindenki elindult felfedezni, hogy milyen élményeket tartogathatnak a különböző pavilonok. Arra a merész feladatra vállalkoztam, hogy jó lenne minél több helyszínt megnézni, sok foglalkozáson részt venni illetve új emberekkel találkozni. Miről is szól pontosan ez az esemény? A szervezők célja megismertetni a magyar közönséggel az animék és a Japán kultúra világát immár 2008 óta szórakoztató animés és geek rendezvényekkel, nemcsak a az anime és manga szerelmeseinek találkozási pontja, hanem marvel filmek, fantasy, scifi, tv-sorozatok rajongói is „otthonra találtak”.
A megnyitót követően a K pavilon színpad termében levetítésre kerültek az a 18 kisfilm amelyekben a zsűri talált egy kis fantáziát, ötletet. Ezt követően átmentem a Con arénába , ahol a hömpölygő tömegben szinte elvesztem, de rengeteg puszival , öleléssel, pacsival és persze fényképpel lettem gazdagabb. Huzamosabb időt sikerült el töltenem a konzolok és a videójátékok világában, ahol kipróbáltam a már ősréginek számító PlayStationt és a legmodernebbet is, csak ámultam hogy a technológia az elmúlt évek során ilyen rohamosan fejlődött. Ezt követően ellátogattam a táncos sarokban, ahol javában folytak a különböző versenyek például táncszőnyegen ahol nagyon fürge lábakra is ritmusérzékre volt szüksége a párbajozóknak, akik minden menetet pacsival zártak. Nem maradhatott ki az immár hagyománynak számító Just Dance sem, ahol olyan számok csendültek fel mint a Despacito, Cheap Thrills és társai, ahol ismét megláttam azt a kisfiút aki káprázatos mozgásával és tehetségével döntős pozíciót szerzett meg, minden elismerésem az övé. A táncos sarkot magam mögött hagyva kimenetem, hogy megnézzem a pankrációs sarkot, ahol csak a legbátrabbak küzdöttek meg egymással a fair play keretein belül, amit a közönség vastapssal díjazott. Ezt követően összefutottam a barátnőmmel és sikerült megismernem a barátait is akiket megkérdeztem, hogy miért szeretnek erre a rendezvényre járni. A következő válaszokat kaptam: „Számunkra ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy magunk mögött hagyjuk a mindennapok problémái és feszültségei és persze az állandó munkát vagy tanulást és két napig egy olyan világ részesei legyünk, ahol mindenki az lehet ami szeretne és azt csinálhat amit csak akar. Ezen kívül növeli a kreativitást, hiszen minden alkalommal igyekszünk újabb és újabb emberek bőrébe bújni, amihez néha egymás segítségét és munkáját kérjük, így egy kitűnő lehetőség arra is, hogy új barátokra tegyünk szert.”
A nap végére nagyon elfáradtam, de megérte, hiszen elmondhatom, hogy rengeteg pozitivitást, szeretetet, bátorítást kaptam nemcsak ahhoz , hogy legközelebb én is maskarát húzzak, hanem a mindennapokban is . Ajánlom mindenkinek aki szerte újdonságokkal megismerkedni.

Szöveg és képek: Buzás Enikő